1999 és 2002 között nagyot változott a világ, az Internet mindenki számára elérhető lett, pláne az egyetemen, szóval könnyedén hozzá lehetett férni az információkhoz. Valószínűleg a filmkészítők sem számítottak rá, hogy ez lesz, mert akkor jobban titkolták volna a részleteket, mindenesetre az biztos, hogy már jóval a bemutató előtt tudni lehetett, miről fog szólni a második rész. Konkrétan minden fordulatot ismertem már mire moziba került a film. Nyilván ehhez kellett egy adag fanatizmus is, de abban sosem szenvedtem hiányt.

Na, de ne szaladjunk előre! A Baljós árnyak egyszerre hozta el a Kánaánt és a Poklot a rajongók számára, mert végre volt megint Star Wars, látványos, sok-jedis, fénykardos, de közben nem volt teljesen Star Wars hangulata, műanyag volt és idétlen. Mindenki arra számított, hogy Lucas összeszedi magát, és kicsit visszakanyarodik az eredeti trilógia hangvételéhez.

Emlékszem, sok-sok pletyka ütötte fel a fejét akkoriban is. Mindenki azt akarta látni, hogy Anakin végre megmutatja sötét oldalát, mert a Baljós árnyakban csak egy nagyképű kisfiú volt. És persze azt is vártuk, hogy belekeveredjünk a Klónháborúkba, amelyekről Ben Kenobi mesélt a negyedik epizódban, és ami a szinkronban bizony elveszett (valami miatt simán csak "háborúk" lett).

A hivatalos oldal is folyamatosan tett fel forgatási fotókat, amelyeket lelkesen mentettem le, és írtam CD-re (ha jól emlékszem, 2000 és 2005 között 13 CD-t írtam tele Star Wars fotókkal és videókkal), amelyekből hamar kiderült, hogy Coruscant és a fejvadászok központi szerepet fognak kapni. Aztán az is egyértelmű lett, hogy a Tatooine-ra is visszamennek a főhősök. Ezzel kapcsolatban emlékszem a legérdekesebb pletykára: Anakin visszatér a szülőbolygójára, hogy megkeresse az anyját, akit Watto eladott Jabbának (vagy egy másik huttnak, mivel ugye a huttok irányították azt a körzetet), és Anakin egy egész bűnbandát lemészárol, csak hogy kiszabadítsa őt. Ez nekem nagyon tetszett, rímelt a Jedi visszatérre, és nagy lehetőséget éreztem benne, hogy Anakin megvillantsa a sötét énjét. Végül is ez az ötlet benne volt a filmben, csak némileg rövidítve, és huttok helyett buckalakókkal.

Aztán voltak olyan pletykák, hogy női sith lesz Darth Maul helyett, kiszivárogtak concept artok is, ez nagyon-de nagyon tetszett volna! Persze az ötletet aztán átmentették a Klónok Háborúja rajzfilmekbe, de szerintem sokkal jobban működött volna a filmben is. És felmerült egy szerelmi háromszög ötlete is, amelyben Obi-Wan is képbe került volna Anakin mellett.

Apropó, Anakin. Amikor először mutattak róla fotót, teljesen rendben lévőnek tűnt a srác, hasonlít a fiatal énjére, a nézése elég morcos, jó lesz ez. Azt is tudtam, hogy lesz szerelmi szál, mondjuk ez nyilvánvaló is volt, azt is vártam, mert hát a Birodalom visszavágban is volt szerelem, és milyen jót tett a filmnek. Ráadásul a bemutató előtt kijött egy klip az új Williams zenével, amely a szerelmi szálra koncentrált, és az a szerzemény nagyon tetszik a mai napig.

Szóval minden adott volt egy baromi jó filmhez. Megmondom őszintén, úgy jöttem ki a moziból, hogy ez SOKKAL jobb volt, mint a Baljós árnyak. Sokkal több akció volt benne, mint számítottam rá, nem éreztem a szerelmi szálat annyira hangsúlyosnak, végre az akciókat kidolgozták rendesen, volt benne fejvadász vs. jedi, amit a Jedi visszatér óta hiányoltam. Tehát a Baljós árnyakhoz képest egy jó filmet nézhettem meg. És még kétszer moziban, aztán a kollégium szerverén keresztül persze meglett dupla CD-n, mozis verzióban.

Akkor nézzük részletesebben, milyenek voltak az első benyomásaim, mi tetszett, mi nem. Tetszett a sötétebb tónus, de nem tetszett, hogy még rajzfilmszerűbb lett a film, mint a Baljós árnyak, már alig lehet igazi díszletet találni benne. Ez még Coruscant esetén elment, de a film végén, amikor teljesen idegen környezetbe kerülnek a főhősök (Geonosis), ott már nagyon bántó.

Tetszett, hogy szerkezetben a Birodalom visszavágot másolja a film, hogy külön mennek a főhősök. Tetszettek Obi-Wan és Anakin között a csipkelődős párbeszédek, tetszett Kamino és a klónozás, tetszett Jango Fett, tetszett az a rész, amikor Dooku elmondta az igazat Obi-Wannak, de ő nem hitt neki, tetszett az aréna jelenet és a szörnyek, tetszett a fénykardpárbaj. Tetszett, hogy nincs benne Jar Jar.

Nem tetszett a szerelmi szál, nekem hiteltelen és mézes-mázas volt, nem tetszett Dooku gróf, egyszerűen nem hozták ki belőle azt a karizmatikus vezetőt, akinek lennie kellett volna. Nem tetszett a Tatooine-os rész, nagyon elsiették szerintem. A doridgyáras akciójelenet jó is lehetett volna, de nem lett az. Műanyag lett, olyan, mint egy számítógépes játék, és a C-3PO hozta a jar jari mélységeket. És ami a leginkább nem tetszett, a Yoda és Dooki párbaja, ahogy azt már kifejtettem a fénykardpárbajos bejegyzésben.

Mégis, a Klónok támadását jobban szeretem, mint a Baljós árnyakat, mert sokkal épkézláb sztorija van, az akciójelenetek kellően feszesek és látványosak, és vannak nagyon is emlékezetes jelenetek. Csak a karakterek és a párbeszédek... ehhh... azok nem lettek sokkal jobbak. Obi-Wan a kedvencem ebben a részben, végre sokat láthatunk belőle. Tetszik a lazasága, ahogy intézi a dolgokat (pl. Coruscant bár -->Hazamész és átgondolod az életed).

Anakin viszont rosszabb lett, mint vártam, a szinkronhangja pedig borzalmasan rossz választás. Mint egy nyávogó kölyök. Az eredeti orgánum sokkal, de sokkal jobb (főleg az harmadik epizódban). Egyetlen erős alakítást sem látni Hayden Christensentől, bár ha Luke apját játssza, akkor végül is logikus, hiszen Mark Hamill sem színészfenomén :)

A filmmel kapcsolatos élményem még, hogy akkoriban nagyon sok chipszet ettem, mert gyűjthető fényképes kártyákat tartalmaztak a zacskók. A mai napig megvannak, egy névjegykártya tartóba pakoltam bele őket. A filmzene pedig azért kedves a számomra, mert az eljegyzési videó alá csempésztem be a második epizód szerelmi tételét. Hát ilyen romantikus egy Star Wars rajongó, na :)