A 2002 és 2005 közötti idő meglehetősen intenzív szakasza volt az életemnek, alig emlékszem, mi történt Star Wars fronton. Az biztos, hogy tovább bújtam az Internetet, hogy minden kis info morzsát felszippantsak. Azt is tudom, hogy a film címe elég hamar kiderült, ezzel elejét véve a korábban lelkes rajongói találgatásoknak. A "bosszú" szerepeltetése a címben egyébként várható volt, hiszen köztudott, hogy a Jedi visszatér is eredetileg a Jedi bosszúja lett volna, de az utolsó pillanatban megváltoztatták (nagyon helyesen). A sith-ek viszont nyugodtan elengedhetik az érzéseiket, hiszen már A baljós árnyakban is annak örül Darth Maul, hogy "végre bosszút állhatnak".

A harmadik epizód bemelegítéseként Lucas-ék rajzfilmeket is gyártattak Genndy Tartakovsky-val, aki többek között a Samurai Jack című sorozatával tette le a névjegyét az asztalra. Őszintén megmondom, nekem nagyon tetszettek az ő általa készített Klónok háborúja epizódok. A hangulat, az akciók, a stílus, minden nagyon egyben volt. Két évad is készült, a másodikban már hosszabb részek jöttek, és a történet pontosan oda futott ki, ahol a sith-ek bosszúja elkezdődött, és arra is kaptunk választ, hogy Grievous tábornok miért is köhög állandóan (nem, nem az influenza miatt).

Apropó tábornok. Amikor felmerült, hogy lesz egy új gonosz, felszaladt a szemöldököm, mert arra gondoltam, hogy minek még valaki, ha egyszer ott van Dooku gróf? A kiszivárgott képek alapján azt hittem, hogy a gróffal történő leszámolás a csábítás fontos részét képezi majd, és nem csak egy pár percben elintézett csihi-puhi lesz. Valahogy úgy képzeltem, mint egy alternatív Jedi visszatért, ahol Luke miután levágta Vader kezét, nem dobja el a fénykardot, hanem... Átáll. Szóval valahol a film végére gondoltam ezt a jelenetet.

A megjelent hivatalos képek egy sokkal sötétebb filmet vetítettek előre, a hosszú hajú, sebhelyes, feketébe öltözött Anakinnal. A nagy kérdés persze az volt, hogy vajon miképpen fog zajlani a sötét oldalra csábítás, hogyan lesz Anakinből Vader, és minden szálat össze tudnak-e fűzni az eredeti trilógiával.

Nagy volt az elvárás, az biztos, bár azoknál, akik A klónok támadását rosszabbnak tartják A baljós árnyaknál, a léc már minden bizonnyal a padlón hevert, vagy már legurult a pincébe. Veszíteni mindenesetre nem lehetett vele.

Jómagam, természetesen, mire az éjféli vetítésre megvettem a jegyet, már kívülről ismertem a sztorit, ezerszer láttam az előzeteseket (szerintem a harmadik epizód trailerét néztem meg a legtöbbször, egyszerűen a mai napig hátborzongató, amikor Palpatine a sötét oldalról mesél).

Azt gondolom, hogy Lucas megcsinálta! Elérte azt a szintet, amit már A baljós árnyakkal el kellett volna. Vagy mégsem? Ha közelebbről megvizsgáljuk a sztorit, az eseményeket azt kell látnunk, hogy rengeteg dolgot kellett belesűríteni ebbe az egy részbe, emiatt nagyon intenzív film született nulla üresjárattal, non-stop akcióval. A tét és a konfliktusok miatt a karakterek közötti feszültség is megnőtt, bár Padmé szerepe erőteljesen leredukálódott (pláne, hogy a lázadás születését egy az egyben kivágták).

Az is igaz, hogy a sith-ek bosszúja nem hagyományos Star Wars film, és nem csak azért mert egy sötétebb tónusú bukástörténet, hanem azért is, mert sok hagyománnyal szakít, például a helyszínek hármas tagolásával, a fénykardok és csonkolások sűrűbb használatával.

Összességében egy erős befejezést kapott az előzmény trilógia, amelyben a szálakat is jól összefűzte Lucas, természetesen nem mindet, de ez nem is baj. Az már nagyobb baj, hogy nem sikerült mindent jól megoldania. Például Anakin átállása elég sután esett meg, amire csak rátett egy lapáttal Palpatine borzalmas maszkja, és pornófilmeket idéző stílusa ("Good!").

Szerintem Dooku gróf gyors halála is nagy hiba, és az is, hogy Palpatine fénykardot ragad. Ő számomra olyan, mint Yoda: túl van ő már azon, hogy fénykardra legyen szüksége. Ráadásul a letartóztatás jelenetben borzalmasan nincs szinkron a közeli, eredeti színésszel forgatott felvételek a távoli, kaszkadőrös képekkel. Mintha egy gimnáziumi videószakkör rakta volna össze. Továbbá nem hiányzott a Yoda vs. Darth Sidious párbaj sem, főleg, hogy már annyira grandiózus méreteket öltött a "kinek nagyobb az ereje" attitűd, hogy az már szemforgató. Persze azt is tudom, hogy valakinek meg ez tetszett.

A Kashyyyk és Csubakka szerepeltetése szintén vakvágány volt szerintem, az értékes filmidőt másra is fordíthatták volna, és az Obi-Wan vs. Anakin párbaj szintén nem hozta az elvárt szintet: sok volt, hosszú volt, és az elejét meg a végét leszámítva az érzelmi töltet is kevés volt benne.

A speciális effektek szebbek lettek A klónok támadása óta, a hangulat is ezerszer jobb lett. A zene és a képek összhangjára remek példa, amikor Anakin vívódik, hogy mit is tegyen, és párhuzamosan mutatják Padmét is, de kiemelhetném azt is, amikor az ikrek és Vader születését szintén montázzsal tálalja. Lucas ebben erős, ez emeli ezt a filmet a többi előzményfilm fölé.

Elégedetten távoztam a moziból, és a mai napig ez az egyik kedvenc Star Wars epizódom. Főleg, mert 2005-ben azt hittem, hogy Darth Vader történetével, véget ért a Star Wars is...